Gyógyultak történetei

1998 telén jött el hozzám Dr. K. Kálmán úr, elvált felesége és nagy lánya, mint "gólya viszi a fiát" hozták be az autóból a rendelőmbe. Diagnósisa : SM. Sclerozis multiplex.
Teljesen járóképtelen férfi alig tudott beszélni, mert könnyei folytak, s azok visszatartásával küszködött. Mondtam: itt nem kell szégyellnie magát, kérem nyugodjon meg, s engedje el magát amennyire csak tudja.
Az elvált felesége elhozta ide, de különben teljesen magára van hagyva. Nagy lánya is az Édesanyjával él. Ö is idős Édesanyjával volna, aki nagyon szeret utazgatni. Kálmán inkább vidéki kis házában van főleg kora tavasztól késő őszig.
Mindent meghallgattam, s mindent elmondtam ami betegségével kapcsolatos volt, s ami elősegítheti gyógyulását. Tudnia kell, hogy minden betegségnek de az SM-nek főleg nagyon sok köze van lelki-idegi állapotunkhoz. Az az igazi művész, aki el tudja fogadni életkörülményeit, s Istenben bízva és megnyugodva viszi terheit tehetségéhez képest. Az ilyet életművésznek nevezem. Kértem fogadja el az egyedül-létét, fogadjon segítséget, aki a terápiák végzésében segítségére lesz. Úgy is tett.
Egyszer kontrollra visszahozta felesége, s majd 2000 tavaszán hazafelé Szlovákiából őt is útba ejtettem, s meglátogattam. Nagyon nagy öröm volt részemre. Videóra is vettem, ahogy jött le fogódzkodva a lépcsőn!!! Igen a nehéz lelki-idegi életkörülmények ellenére is mozgóképes, önellátó lett, s ez is nagy dolog már. Milyen csodálatos gyógyulás lehetne egy meleg családi légkörben? Ritkán telefonon tartjuk a kapcsolatot, s most 2002 nyarán is hívott, mondván újból elkezdi a terápiát, s megbeszéltük, hogy milyen kezeléseket végezzen... Hálás vagyok a jó Istennek ezért a betegemért is...

Ezek az esetek mint bizonyítják, hogy a jó Isten előtt nincs gyógyíthatatlan betegség, csak gyógyíthatatlan beteg! Beteg, aki szinte ragaszkodik betegségéhez, szeretve azt, mivel talán csak így tudott látószemszögbe kerülni, így kap szeretetet...vagy így kényelmesebb neki. Másik fajta beteg, akin senki sem segít, aki önmaga tényleg nem tudja végezni a természetes gyógymódokat, s fájó szívvel gondol arra, hogy ő is meggyógyulhatna...

Ő esetében is megtapasztalhattam: milyen döntő tényező a lélek, az értelem és a test összhangban végzett munkája. Mennyire fontos a lelki béke a betegnek! Milyen jó lenne, ha minden beteget meleg családi légkör venne körül... Sokkal kevesebben lennének a súlyos betegségben szenvedők, és sokkal többen lennének, akik a természetes kezelések által visszanyernék egészségüket...