"Otthontár magazin" EGÉSZSÉGES FINOMSÁGOK TÉLEN AZ ÉLÉSKAMRÁBÓL, NYÁRI ELŐKÉSZÜLETEKKEL

Amikor e címet leírtam, eszembe jutott valami, ami sokaknak mosolyt fog hozni az arcára, de biztos vagyok abban, hogy lesznek olyanok is, akik azt gondolják: „ No lám milyen jó, hogy mások is hasonlóan gondolkoznak.”

Mi jutott az eszembe? Hogyan gondolkoznak? 20 év alatt nagyon sokat utaztam szerte kis hazánkban, de sok környező és távoli országokban is, s aztán amikor egy-két vagy több hét után beléphettem kis szerény hajlékomba, az első „tettem” volt rendet tenni az utcán, levágni a nagyra nőtt füvet, leseperni, s következett az előkert, s nem utolsó sorban az ÉLÉSKAMRA! Attól függően, hogy milyen évszakban éltünk, folytattam a takarítást, vagy a zöldséges kerttel, vagy bent, a lakás többi helyiségeiben.

De a sorrend így helyes, hiszen, hogyan beszélhetnék én valakinek, hogy a jó Isten művében mindenütt rendet, szépet, tisztát láthatunk, s mennyi szépet teremtett az ember gyönyörűségére, ha az én házam előtti rész gazos, piszkos!

Hogyan tudjak egészségesen táplálkozni, ha a port, amit a szél az éléskamrámba ablakon át befújt, nem takarítom azonnal? S ha netán elutazásom előtt siettemben nem raktam valamit a helyére, most mindent rendbe teszek. Milyen jó benézni mikor szép tisztán sorakoznak a befőttes üvegekben elrakott finomságaim, lecsók, gyümölcslevek, lekvárok, a saját darálású-liszttel teli üvegek, (búza, rozs, árpa, köles) a frissen sült barna kenyerem, a kis fűszeres üvegek, stb.

S itt van a nagy kérdés: Kihasználjuk-e a nyári gyümölcs-zöldség ”áldását” a jó Istennek, hogy gondoskodjunk családunkról, magunkról a téli időszakokra, vagy nem? Mielőtt valaki azon szörnyülködne, hogy miként gondolja a Katalin, hogy van ebben a rohanó világban befőzésre idő?? - szeretném, ha leülne, s számot vetne az idejével. De úgy igazán, őszintén.

Hetente – a családdal együtt - beütemezünk egy délutánt a bevásárlásra, s majd a befőzésre. A különböző gyümölcsökkel-, zöldségekkel tele üvegeink szépen sorakoznak, s lassan, lassan gyarapodnak a polcon. Júniustól-októberig havonta mindössze 4 nap.

Most számolják ki mennyi időt fognak majd kitenni azok az órák, amelyeket naponta elfognak tölteni, a bevásárlással, valamint a bevásárolt zöldségekből, vagy gyümölcsökből eredő ételek, elkészítésére kell, szánjanak? S télen mennyivel drágábban vásárolnak? Összeadták? Vagy ha az elkészítést nem is számolják, de a konzervek, fagyasztott ételek bevásárlására, hazacipelésére is idő kell! Most azt is vegyék figyelembe, hogy mennyivel egészségesebb a saját készítésű kompot, gyümölcs rostlé, lecsó, lekvár, stb., mint a sok cukrozott, szénsavas, vegyszerekkel tartósított „üdítő italok, amelyekről már a médiákból is sokat hallhattunk, olvashattunk, hogy mennyire nem egészségesek. Kérem, emlékezzenek vissza a Tv-ben látott konzervekre, melyekben pl. a  zöldbabon kívül kis állatmaradványok is voltak.

A Művelődési Házakban tartott tavaszi előadások címét legtöbbször úgy határozzák meg: „Hogyan kerülhető el a tavaszi fáradtság? Mit tehetünk ellene? Sokat, de ezek mind időigényesek!

Hogy mit? A jó háziasszony kora nyártól késő őszig gondol a téli étkezésre, hogy milyen ételekkel fogja majd családját ellátni a hideg napokon, hiszen a tavaszi fáradtság attól is függ, hogy hogyantáplálkoztunk a hosszú téli időben. Az Édesanya, aki „mindent meg akar tenni családja egészségéért”, igyekszik egész nyáron mindent befőzni, hogy télen csak a polcról kelljen levenni azokat. Az egészség elősegítői ezek is csak akkor lesznek, ha tartósítószer, ecet, cukor stb. nélkül tette el azokat.

Befőzésről írtam, s nem a fagyasztóláda megtöltéséről. Elgondolkoztató dr. Christiaan Barnard tanácsai, hogy -MÉG A HŰTŐSZEKRÉNYBE is, gyakrabban vásároljunk be, s ne egy hétre előre, mert pl. a saláta kb. két napig tartható el, s ezután el is tűnik a C-vitamin-tartalmának a fele. S ez hasonlóan történik a répával, zöld káposztával, spenóttal stb.

Szinte már májusban el lehet kezdeni a későbbi időkre, illetve a télre való előkészületeket. Az elmúlt években elkezdődött „reform” eredményeként úgy tapasztalom, hogy minden évben több háziasszony kezdi el nyáron a befőzési munkát. Még 1991-ben adtam ki az első „Befőzés cukor nélkül?” c. könyvemet, (tartósítószer és ecet nélkül.), amely többszörös kiadás után még ma is – bár már nagyon kevés van belőle – kapható nálam.

Igaz, hogy O vércsoportú vagyok, akiknek „állítólag nem tanácsos padlizsánt fogyasztani”, de mivel én ezt egyáltalán nem tudom elfogadni, s nem is hiszek benne, ezért tavasszal is, még az ősszel újnyi vastagra sütött padlizsánt ehettem kelbimbó pitével.

VAN KÜLÖNBSÉG?

Érdemes elgondolkozni az alábbiakon, hogy belássuk, mennyire kellene szeretnie a „konyhát!” A Leves hazudik c. könyvből, szeretnék idézni:

„Az emberiség, mintha egyre jobban kedvelné a futószalagról származó ételeket. Egyre ritkábban akarunk mi magunk a tűzhely mögé állni. Miközben még soha nem volt ennyi időnk, mint manapság. Sokan már csak heti 35 órát dolgoznak, vagy többnyire kényszerből – annyit sem. A sok szabadidőt mégis számítógépes játékokkal, mozival, tévénézéssel vagy focimeccseken töltik. A legfontosabbat, a túléléshez szükségeset, a naponta elkerülhetetlent, ételeik elkészítését mérnökökre, technikusokra és kémikusokra hagyják.”

Tetszik nekem ez a meghatározás: És akkor jön a ribotide. Mit kezd azonban az ínyencek gyomra a ribotidével? Vagy egy vegetáriánus a marhahús aromájával? Semmit – véli az érzékfiziológus-. A készülék üresen jár, mivel az aromák képesek kicselezni a szervezetet. Ha az ízanyagok marhahúst jeleznek, az agy, értesítést kap, az emésztőhormonok aktiválódnak, amelyek az egész rendszert felkészítik a marhahús feldolgozására. Most minden üresen fut. A szervezet becsapták. Ez fiziológialiag hiányállapot. A következmény a farkaséhség. A reflexszerű reakció erre a továbbevés. A tyúkpástétomok, tyúkhús-ízt utánzó keverékek tartalmán jó magam is elcsodálkoztam, annak ellenére, hogy engem egyáltalán nem érint. Régebben hatszáz különböző íz-anyag gondoskodott a tyúk-íz utánzásáról, de ma ezekből az anyagokból tizenkettő is elég egy „sült” típusú tyúkaroma előállításához. Természetesen úgy jelölik, mint „természetazonos” aroma, hiszen ezek valahol a természetből kerültek elő. Egy trágyadombon, egy pillangóban stb. Ugye, mennyire természetes?”

Nekem az augusztus- szeptember a legzsúfoltabb a befőzés terén. E két hónapban tesszük el a sok finom lecsót, amit télen nagyon jó felbontani. Soroljam? Sima lecsó, padlizsános lecsó, babbal együtt eltett lecsó, töklecsó stb. De most főztünk be több tíz üveg finom paradicsomitalt, a sült paprikákat, a nyersen eltett darált paprikát. Miért? Mert egy kanál paprikapép több C. vitamint tartalmaz, mint öt citrom leve.

Már több mint negyven éve minden ősszel két adag Vegetát teszek el magamnak, s az a következő őszig nekem elegendő. Ládába, homokba még azért teszünk zöldségeket, hogy frissen is tudjunk enni. Mennyire finom a kis cserépdézsából fogyasztani a savanyú káposztát, a brassóisavanyúságot, a vizes-uborkát, vagy egyéb különböző savanyúságot! (Teljesen ecet nélkül, tejsavas erjesztéssel, egészségesen.)

A Vegetával kapcsolatban még itt elmondanám az alábbi esetet:

Egy középkorú hölgy betegemnek, a betegségével kapcsolatos problémái megbeszélése, s a terápiák leírása után, beszéltem a befőzés előnyeiről, hogy több mint 40 éve teszem el a nyers Vegetát, mivel a vásároltak, amit tartalmaznak, egyáltalán nem segítik elő egészségünket. Pár perc sem telt el, mikor kedves betegem ezt mondja: „Tudom, hogy teljesen igaza van kedves Katalin, hiszen annak a cégnek én vagyok az egyik vezetője!!”

Abban a reményben fejezem be e cikket egy-két kedves receptemmel, hogy sok háziasszony kapjon kedvet a „téli előkészületekre”, és biztosan, hogy jó érzéssel fogják karácsonyra, vagy még január- és februárban is levenni a polcról a finom rostos leveket, lekvárokat, a lecsókat, vagy a (kedvencemet) a cseréphordóba eltett „Brassói savanyúságot.”

Kedves NŐI olvasóim! Kívánom, hogy kapjanak kedvet a télre való készüléshez, ne sajnálják rá sem az időt, a fáradtságot, s a pénzt sem, hiszen éppen így sok pénzt, fáradtságot, de nem utolsó sorban egészséget tudnak „megspórolni”.

Mosolyogtam a tegnapi testvérpár betegemen, -a  férfi, aki Sweiz-ből volt itthon – kérte, hogy megnézhesse az Éléskamrámat. Örömmel mutattam meg nekik, mert „már”van benne jócskán látnivaló.

Miért nem használok ecetet? .. elpusztítja a vörösvértesteket a vérben, ezért elősegíti a vérszegénységet.

Miért nem használok cukrot? Kb. 30 éve a „Nők Lapja” újságban olvastam régen? Mire jó a cukor? Semmire! Aki szervezete eltömítését, hízását, feledékenységét akarja növelni, akkor fogyassza csak!

Itt csak megjegyezni szeretném, kérem, gondoljanak bele, milyen egészségtelen az a gyümölcsszörp, amikor 1 kg. gyümölcshöz 0,5 kg. vagy még több cukrot tesznek? Igaz, hogy „tartósítja” - de az elhízáshoz, a „butuláshoz”, székrekedéshez is hozzá fog segíteni. Gyümölcseimet csak MÉZZEL, - amit az utolsó pillanatban teszek a gyümölcshöz, - vagy teljesen a nélkül teszem el.

Mi tudható a mustárról? Izgatja a gyomrot, beleket és a vesét. Szomjúságérzetet produkál. Sokféle betegséget idéz elő... illetve gátolja, hogy betegségeinkből felgyógyuljunk.

Miért a celofánra teszem a tartósítószert?

dr. Antalóczi Zoltán: Szív és érbetegségekről mindenkinek című könyvéből a szalicilsavval kapcsolatosan ezt írja: „Azt hiszem, nem mindenki tudja azt, hogy a Colfarit voltaképpen szalicilsav, tehát Aspirin. A szalicilsav tehát nem csupán reumás és hűléses megbetegedésekben, izomfájdalmakban hatásos, hanem egyben ún. kis hatású véralvadásgátló szer is. Sajnos, nemritkán – akár már néhány szalicilsav tabletta bevétele is – gyomorfekélyt okozhat vérzéssel., amelyet a beteg, ha nem hány vért, szurokfeketére színezett székletéről önmaga is felismerhet...”

Kérdésem: Mi történik velünk, amikor minden üveg befőttünkre egy késhegynyi szalicilt szórunk, vagy – mint több helyen olvastam – minden kiló gyümölcsbe egy kávéskanálnyit belekeverünk? Elgondolni is rossz.

Mit is tanulhatunk Bölcs Salamontól :

„Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy. Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányainak. Példabeszédek könyve 31, részből.

Kedves Női olvasóim!

Kívánom, hogy családjuk, és saját egészségük érdekében fogjanak hozzá a téli előkészülethez. Fáradtan hazaérve a munkából, egy kész lecsót levesz a polcról, burgonya pürét, vagy finom barnarizst – házi vegetával megfőzve, már kész is az ebéd. Vagy milyen könnyű így télen is egy „tisztító kúrát” csinálni – hiszen ekkor több időt tudunk magunkra szánni! Azt hiszem, ma is ildomos lenne az a közmondás: „Mutasd meg az éléskamrádat, s megmondom, hogy ki vagy !” ( Régen a lakás, vagy a kertes ház legkisebb helyiségére mondták ezt. (Pld. Wc) mert ha azt a háziasszony tisztán tartotta, akkor máshol is biztos tisztaság volt.”

S mire figyeljünk még fel ?

Higgyék el kedves Asszonytársaim, nyáron – és lehetőség szerint télen is a nyers gyümölcsnél és zöldségnél nincs jobb vitaminellátó, vagy védő. De a nyári gyümölcsök-zöldségek télire való eltevésével tartósítószer és adalékok nélkül - még mindig egészségesebben látjuk el családunkat, mint bármivel.

Kívánom, legyen teli polcokkal, tiszta éléskamrájuk mire beköszönt a tél.