Brazíliából hozta gyógyító tudását

A táplálék, mozgás és lelki nyugalom az egészség kulcsa

Az egészség furcsa kincs. Aki rendelkezik vele, alig figyel rá, más meg minden vagyonát odaadná érte. Feketéné Bokor Katalin cseppnyi gyerekkora óta ismeri a fájdalmat, a könnyen tűnő egészség valódi értékét.

-Édesanyám áldott állapotban hozott Erdélyből-mesélt gyerekkoráról a Pusztaszabolcson élő fitoterapeuta. - Mezőberényben születtem egy nagyon szegény, hétgyerekes család legkisebb gyerekeként.

-Rám az öt-hétéves kistestvéreim vigyáztak, és, hogy játszani tudjanak, kiültettek a hideg földre, a diófa alá. Ennek következtében kaptam meg a csonttébécéz. A tuberkulózis oly mértékben támadta a másfél éves kislányt, hogy félévnyi kórházi ápolás után a gyulai kórház orvosai közölték az édesanyával: vigye haza a gyereket, mert háború van és nincs halottaskocsi. Temessék majd el otthon.

-Édesanyám persze nem hagyta annyiban a dolgot, a hit, az ima, az akarat és a tett egyesült, így megmaradtak.

Beteg lába ellenére is be kellett állnia dolgozni. Az általános iskolát szombatünneplő hitük miatt csak nehézségek árán, sok iskolában tudta elvégezni. TSz-be került, kapált, aratott, majd bérelszámoló lett. Később elvégezte a gyors-és gépíró tanfolyamot, kitanulta a könyvelést.

-Az orvosok nem sokat adtak az életemért, folyamatosan azt várták, hogy mikor bénulok és mikor némulok meg. műtétek követték a műtéteket.

A nyolcvanas évek közepén Belgrádban járt, ahol az egyik családtagját ismerő, Brazíliában élő házaspárral találkozott. Ők ajánlották, hogy menjen ki hozzájuk, ahol van egy nagyon híres ortopédsebész, majd az megoperálja. Nem mindennapi kalandok után került Dél-Amerikába. -1986-ban utaztam ki Sao Paulóba kint élő rokonaimhoz, ahol aztán hatalmas csalódás ért. A neves professzor megvizsgált, de nem vállalta a műtétemet. Hozzátartozóim ajánlására kerültem azután egy természetgyógyász klinikára.

Hat hónapig kezelték a szép környezetben álló kórházban. Megtanult időközben portugálul, s megismert számtalan olyan gyógymódot, amikkel addig nem találkozott. Legnagyobb örömére és meglepetésére olyan mérvű javulás állt be állapotában, hogy azóta is képes járni, dolgozni.

- Huszonegy éve jöttem ki a curitibai kórházból, ahol különleges módszereket alkalmaztak. Reggelente például az iszappakolást hidegen tették rám, és rendszeresen hideg fürdőket kellett vennem, igaz, a lábam forró vízben állt. Emellett teljesen húsmentesen táplálkoztunk, és miután vallásunk miatt születésem óta nem ettem húst, ez különösen jó volt. Másfél évnyi brazíliai kint lét után érkeztem haza.

Egy élelmiszerüzletben szóba elegyedtem egy hazánkban dolgozó orosz asszonnyal, akinek megtetszettek Bokor Katalin ételreceptjei, és biztatta, írjn belőlük egy könyvet. Némi viszontagság tán meg is jelent a kötet, amit további tíz követett eddig. Egyik ismerőse meghívta egy győri művelődési házba, hogy meséljen brazíliai élményeiről. Nemcsak a kinti életről, hanem az ottani gyógymódokról, kezelésekről is beszélt a szépszámú hallgatóságnak. A meghívást újabbak követték, miközben mind többek keresték meg azzal, hogy segítsen.

- Rájöttem, hogy az embereknek szükségük van a segítségemre. Visszamentem tanulni Brazíliába, ahol oklevelet szereztem természetgyógyászatból. 1990-től természetgyógyászati tanácsadóként hivatalos engedéllyel gyógyítom a rászorulókat. Időközben itthon is elvégeztem az előírt természetgyógyász iskolát. Meggyőződésem, hogy jószerével minden a helyes és lehetőség szerint húsmentes táplálkozáson múlik.

- Számomra a természetgyógyászat azt jelenti: mindent a maga természetes menetében. Most töltöttem be a hatvanhetedik évemet, a saját példám segíthet másoknak. Nincs nagyobb öröm annál, mint amikor gyógyultan látom viszont az embereket- mondta Feketéné Bokor Katalin.