Mit kell tudnunk az őszi-téli megfázásról?
Megelégedéssel fogjuk nap, mint nap a jó időt, most még október első napjaiban is. Igaz, már az előrejelzésben hallhatjuk, hogy a „markáns hideg” nem sokára ideér. Lassan beköszönt az ősz, majd a tél, s ilyen kor gyakoribbak a megfázások, náthák, köhögések, melyeket sokszor a láz is „elkísér.”
Mire kell, hogy ügyeljen a kedves anyuka önmaga és családja megvédése érdekében, hogy kikerülhesse ezeket az egyáltalán nem kellemes betegségeket.
A megfázások első okai: a hiányos, nem az időjárásnak megfelelő öltözködés, az egészségtelen táplálkozás, s a lelki- idegi állapotunk, stb. – hogy csak a fontosabbakkal foglalkozzunk.
Reggel érdemes „kinézni az ablakon” az anyának, hogy milyen az időjárás, és aszerint öltöztetnie fel családját. Sajnos sokszor megtapasztaltam, hogy sok 8-10 éves gyermeken télen is csak egy nadrág van, mínusz 15 fokban is, vastag harisnyanadrág, vagy bármilyen meleg alsóruha nélkül. A hátán nagykabát, pedig ez a rész van legközelebb a szívhez, s nem kellene elfelejteni, hogy a szívtől legtávolabbi testrészünknek kell a nagyobb meleget biztosítanunk.
A táplálkozásról is egy pár szót: télen is fontos, hogy nap, mint nap nyers gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk, hogy a szükséges vitamint és ásványi anyagokat tudjuk biztosítani. (alma, sárgarépa, cékla, hagyma, fokhagyma, káposzta stb.) Mennél több bő fehérje taralmú étellel táplálkoznak, annál jobban elősegítik a szervezet gyulladásra való hajlamát.
Sokan tudják rólam, hogy nagyon szeretem az orvosi könyveket, s így sokat tanulok belőlük.
Budapesten az Antikváriumban kb. 10 éve vettem egy könyvet: A CSALÁD EGÉSZSÉGE című, melyet báró Kéthly doktor és 35 orvostársa írt. (Tehát a háború előtt lett kiadva.) Ebben olvasható, hogy a felnőtt ember napi fehérje szükséglete 130 gramm.
Az 1990-ben kiadott Egészségügyi ABC már csak 100 grammot ír elő.
Az 1998-ban kiadott Tápanyagtáblázat 31. Oldalán ezt olvashatjuk: Egészséges fiatal férfi napi fiziológiás fehérje- minimuma átlagosan 0,6 g/ttkg, azaz 70 kg testtömeg esetében 42 g/nap.
Döbbenetes, hogy az orvostudomány mennyire „lement” a fehérjeszükséglettel. Hiszen a háború előtt sokkal kevesebb bő fehérjetartalmú étel került az asztalokra, mint 1998-ban, s a szükséglet majdnem a harmadára lett megállapítva, akkor mikor elmondhatjuk, hogy a „bőség kosarában éltünk.”
De ugyanitt a 31. Oldalon külön táblázat mutatja a gyermekek fehérjeszükségletét: pl. a 10-11 éves korú gyermeknek testsúly kg-ként 1 gramm szükséges ami azt jelenti, hogy egy 35 kg-os gyermeknek csak 35 gramm fehérjére van szüksége. Gondolják át kedves anyukák, hogy ennél mennyivel többet fogyaszt gyermekük naponta, s ez mind a betegség melegágya lesz.
Az idegi állapot. Szeretnék egy képet ide betenni, dr. Adrian Vander orvos-természetgyógyász. Megfázás-köhögés c. könyvéből.
E két alatt spanyolul a következők vannak írva:
1. Vegyi gőz, 2.baktériumok, vírusok, 3. vas-por, 4. meleg gőz, 5. állandó orrfolyás idegi alapon, 6. nyirok probléma a fejben, 7. túlfűtött lakás, 8. szívgyengeség, 9. bő fehérje fogyasztás, egészségtelen táplálkozás, 10. Alkoholizmus
Nagyon jó illusztráció
Vajon, ha kissé megfáztunk, mindig kell antibiotikumot bevennünk, vagy adnunk gyermekeinknek?
Nem lenne érdemes valamilyen természetes gyógykezeléssel kikúrálnunk magunkat?
Pár éve egy doktor úr hívott meg városába, hogy tartsak előadást a természetes kezelésekről. Mikor a láz csökkentéséről beszéltem, felállt, s azt mondta: Teljesen igaza van a Katalinnak, a lázcsillapítók a hő-központot utasítják, hogy kevesebb fokot mutassanak, de nem gyógyítanak. Mellékhatásaikat azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Mikor egy priznicpakolást végzünk a lázas betegünkön: válltól derékig hideg vizes lepedővel csavarjuk körül, majd térdtől lefelé mind a két lábát forró vizes ruhával betekerjük. Ekkor a lábakban a melegtől kitágulnak az erek, s nyomják fel a vért, s ezáltal a betegünk izzadni kezd, ami „gyógyít”, s a mellkason levő hideg vizes ruha közben csökkenti a gyulladást. Gyógyítunk, s nem csak a lázfokot csökkentjük le.
De ugyanerről ír az új orvosi könyv, az MSD a 843. oldalán is:
„A láz, a (szájban mért) testhőmérséklet 37,8 °C fölé emelkedése, a fertőzésekre és sérülésekre adott védekezési reakció. Az emelkedett testhőmérséklet segíti a védekezési mechanizmusokat, viszonylag kis kellemetlenséget okozva a betegeknek.
A testhőmérséklet ingadozó: reggel 6-kor a legalacsonyabb: 37,2 és délután 4-6-ig 37,7 a legmagasabb.
Az agy hipotalamusznak nevezett része szabályozza a test hőmérsékletét és a láz a hipotalamusz „termosztátjának” átmeneti meghibásodása miatt jön létre. A szervezet rövidre zárva a bőr ereit emelheti hőmérsékletét, így csökkentve a hő leadását. Előfordulhat hidegrázás, ekkor az izom- összehúzódások termelik a hőt. A szervezet hőmérséklet-emelését célzó erőfeszítései addig tartanak, amíg a melegebb vér eljut a hipotalamuszba. Később, amikor visszaáll a termosztát a normális szintre, a hő-fölösleget a szervezet verejtékezés útján, vagy a vér bőrön keresztül történő fokozott átáramoltatásával adja le. A csökkenő hőmérséklet következtében borzongás fordulhat elő. A lázat okozó anyagokat pirogén anyagoknak nevezzük.”
Emlékszem, fiatal koromban a szomszéd kislány feküdt nagyon magas lázban, mely a 39-40 fokot is elérte. Anyukája orvosért küldte testvérét, de az valami oknál fogva nagyon sokat késett. Édesanyám, mint erdélyi asszony, mondta nekem: Gyere, rakjunk rá priznicet, nehogy „megfőjön a vére.” Úgy is tettünk; válltól derékig hideg vizes lepedővel csavarta körül, s ha már melegedett, gyorsan cserélte. Mire a doktor bácsi megérkezett, már a magas láznak hűlt-helye volt. Nyakig betakarva izzadt, s így a láz csökkent.
De röviden szeretném leírni három szomorú tapasztalatomat:
Két 30 körüli lány (ikrek)- kerestek fel több éve különböző problémáikkal, akik már több egyetemet végeztek el, s biológusként dolgoztak egy orvosi egyetemen. Mikor vizsgáltam az egyiket, álla alá nyúlva felém fordította a fejét, s meglepetésemre szőrősnek éreztem. Később rákérdeztem e problémájára, s ezt mondta: „Naponta borotválkozom, mivel kicsi koromban sok antibiotikumot kaptam.”
Rövid idő múlva egy nagyon szép 20 éves lányt kísért el hozzám a 15 évvel idősebb nővére. A szép lány is naponta borotválkozott. Kérdeztem a nővérét, nem volt kicsi korában a húga nagyon sokszor lázas vagy vesebeteg? De igen, felelt a nővér. A lány már tudott valamit, mert nagyon mélyen elkezdett sírni, s mondta a nővérnek vádlón: „Ti ezt nekem soha nem mondtátok.”
Pár éve egy 3-4 év körüli kislányt hoztak hozzám, akinek az édesanyja megelégelte, hogy a hosszú időn át a sok antibiotikum adása nem húzta le gyermekének a lázát egyik kórházunkban. Kétségbeesve hozta hozzám gyermekét. Ekkor még jobban átkutattam az orvosi könyveimet a lázcsillapítással kapcsolatban. Nagyon meglepődve olvastam A CSALÁDORVOS címűben a Fenacetin-vese címszó alatt a következőket:
„Mi a fenacetin-vese? A megbetegedés a vesék fenacetin okozta károsodása. A fenacetin anilin alapú láz- és fájdalomcsillapító hatású gyógyszer… A fenacetin kiváló fájdalomcsillapító és lázcsillapító. Kodeinnel és etilmorfinnal kombinálva súlyos fájdalom esetén is hatékony, ezért fejfájás, fogfájás, menstruációs görcsök, izom- és idegfájdalmak ellen is előszeretettel alkalmazták. Ma már, az ismert mellékhatások miatt, a fenacetin alkalmazását sok helyütt betiltották, vagy rendelését korlátozták. ”
Szeretném azért mégis felhívni a kedves anyukák figyelmét arra, hogy érdemes a gyógyszerek mellett található papírokat elolvasni, s odafigyelni a tartalomra és a mellékhatásra is. Inkább időt szánva betegünkre, kezeljük egészségesebb ápolási módokkal, s készítsünk neki egészséges táplálékot, finom gyógyteákat, természetesen szánjunk időt rá, hogy elmondhassa kicsi gondjait, beszélgetve vele, lelki erősítéssel biztosítsunk neki nyugodt környezetet.
Milyen kezeléseket végezhetünk el otthon: hideg ülőfürdő, skótzuhany, inhalálás- lábunk ilyenkor jó meleg vízben van, lenmagpakolás, gyógynövények, gyógyteák, sok folyadék fogyasztás, egészséges táplálék, stb., melyek gyakorlati módját is megnézhetik weblapomon: www.bokorkatalin.hu a videón. Leírást pedig két könyvben is olvashatnak: Táplálékod legyen gyógyítód, és a Gyermekvárás- gyermekáldás a természetgyógyász szemével címűekben.
Végezetül egy jó tanács E. G. Whitetől: melyek az igazi orvosságok, amit két parancsolatban foglaltam össze.
Szeretettel kívánom, hogy szeretetteljes odafigyeléssel előzzük meg a megfázásokat, köhögéseket, s a magas lázat, s ha kell, idejében kezdjünk el egyszerű gyógymódokat alkalmazni.
Szeretettel: Feketéné Bokor Katalin