Koplalás

Az egyik kereskedelmi tévécsatorna műsorában egy természetgyógyász bemutatta rákos betegek számára kidolgozott saját összeállítású diétáját, kifejtve, hogy annak fontos eleme a drasztikus fehérjemegvonás. Megkérdeztek egy dietetikust is, aki elmondta, hogy az étrend tanulmányozása során többnyire egyetértett annak főbb elemeivel, egyet tart csak elfogadhatatlannak: a radikális fehérjemegvonást, mert "a fehérjeellátásra szüksége van a rákos betegnek".

 

Bizony, szüksége, de nem neki, hanem a rá kos sejteknek! Itt érhető tetten a konzervatív orvoslás fehérjefölhasználása többszázszorosa az egészséges sejtének. A cukorfölhasználása háromszázszorosa! Minden egyéb tápanyagból is sokszor nagyobb mennyiségre van szüksége, hiszen a nyugalomban levő, nem osztódó egészséges sejtekkel szemben "ő" veszettül osztódik, burjánzik, növekszik.

 

A radikális fehérje- és energiamegvonás tehát a rákos sejt számára sokkal erőteljesebb sokkot jelent, mint az egészséges sejt számára.

De ne feledjük el, hogy ezen alapul a sugárterápia és a kemoterápia logikája is. Mind a sugár, mind a sejtpusztító kémiai vegyületek ártanak az egészséges sejteknek is, de azok jobban bírják, mint a sokkal érzékenyebb, örökké szaporodó, sokkal intenzívebb anyagcserét folytató rákos sejtek. Érdekes, hogy a konzervatív orvostudomány miért nem vonatkoztatja ugyanezt az elvet a táplálkozásra is. Ha a rákos sejt kevésbé bírja a kemoterápiát és a sugárterápiát, mint az egészséges sejt, akkor az éhezést is kevésbé kell, hogy bírja.

Mégis, a nyilván diplomával rendelkező dietetikus kijelenti, hogy a "fehérjére a betegnek szüksége van". És etetik, jól táplálják a rákos beteget, a hozzátartozó örül, ha éppen jó étvágya van, és nem gondolnak arra, hogy ezzel a jó étvággyal bizony éppen a halálos kór kiteljesedését segítik elő, a burjánzó sejteket táplálják.

Nem véletlen a különböző rákellenes diéták sikere, gyakran akkor, amikor már minden egyéb (kemo- és sugárterápia) csődött mondott. Természetesen az ilyen diétáknál mindig roppant bonyolult összeállításokat látunk, sokféle teát, készítményt, céklalevet stb. Ezeknek nyilván van valami haszna, azonban nem ebben van a lényeg, hanem abban, hogy radikális fehérje-, cukor- és egyéb anyag megvonásával jár minden ilyen diéta. Fölteszem, hogyha elhagynák a "cso­daszer-kombinációkat", és egyszerűen csak koplaltatnák a beteget, az legalább olyan jó, ha éppen nem jobb eredményt hozna.

Nyilván van a fokhagymának és a belőle gyártott készítményeknek, vagy a cékla lének, a sárgarépának stb. rák gátló hatása (a C - vitamin ilyen hatása is bizonyított nagy adagokban, tehát grammnyi nagyságrendű mennyiségben),0 azonban inkább maga a diéta, a táplálékmegvonás itt a lényeg!

Ez igaz a megelőzésre is. Régebben kevesebb volt a rákos beteg- mondják sokan. Persze, a környezetszennyezés, a vegyszerezés a mezőgazdaságban egyre magasabb arányú stb. Ebben nyilván van sok igazság, azonban az is tény, hogy korunk embere sokkal bőségesebb táplálkozik, mint az előző nemzedékek.

A fehérjedús táplálkozást évtizedeken át, hogy propagálták a zsír- és szénhidrátdús étkezés helyett. Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy ez is téves koncepció. Addig nincs gond, amíg arról van szó, hogy zsírszegény és szénhidrátszegény táplálékot együnk, csak azzal lehet és kell is vitatkozni, hogy fehérjedús legyen a táplálék. A rákos megbetegedések gyors növekedéséért sokkal inkább felelős a túlzott fehérjefogyasztás, semmint a túlzott zsír- vagy szénhidrátfogyasztás.

Nem véletlen, hogy minden vallás tartalmaz böjt előírásokat. A régi korok embere élete során rendszeresen átélt böjtperiódusokat. Ne feledjük el, hogy ez az állatvilágban is így van: egyszer hopp, másszor kopp.

Az ínséges idők alatt a szervezet kipucolódik, megszabadul a méreganyagoktól, az esetleg már kialakult és növekedésnek indult daganatos gócok elpusztulnak (hamarabb éhen halnak, mint az egészséges sejtek).

A XX. század második felében jutottunk csak oda, hogy a fejlett nyugati társadalmakban megszűnt tömegméretekben az "egyszer hopp, másszor kopp" periodicitása. Így a szervezet nem tud méregtelenítődni, fehérjével és persze energiával is folyamatosan túltáplált. Olyan ez, mint a kuktában növekedő nyomás, ha a szelep nem működik, előbb - utóbb robbanás következik be. A környezetszennyezés, a dohányzás stb. ebben a folyamatban csupán katalizátor.

Újabban már hőterápiával is kezelnek sikeresen rákos betegeket, magyar szabadalom és fejlesztés alapján, "természetesen" csak külföldön (még Ukrajnában is). Ez a gyógyítási mód szintén azon alapul, hogy a rákos daganat kevésbé bírja a hőt is, mint az egészséges.

Miért nem jut eszébe az onkológusoknak, hogy a táplálkozás terén is kövessék a "rákos sejt kevésbé bírja" elvet? Hogy kiéheztessék a daganatot, egyszerűen (természetesen orvosilag ellenőrzött) koplalás segítségével.

Megelőzésre

Még fontosabb lenne a koplalókúrát megelőzésre használni. Nagyon sokféle technikája lehet ennek. Az egyik változat szerint az ember mindent ehet, ám minden hónapban tartania kell egy szigorú tisztítókúrát, ami annyit jelent, hogy károm napon át csak forralt vizet iszik.

A szervezet kipucolódását ilyenkor a vizelet zavarossá válása mutatja. Célszerű az ilyen kúrákat sok folyadékkal, tiszta víz ivásával egybekötni, megkönnyítendő az anyagcseretermékek gyors kiürülését. Lehet olyan stratégiát alkalmazni, hogy az ember a hét egy napján nem eszik semmit, csak vizet iszik. Aki nem próbálta, az azt hiszi, hogy estére már csillagokat lát az éhségtől. De ez nem így van. A gyomor kicsit összeszűkül, csökken a savtermelés, másnap reggel nagyon jó közérzettel ébredve azt tapasztaljuk, hogy nem is vagyunk éhesek.

Meggyőződésem, hogy az ilyen rendszeres tisztítókúra alkalmas a rák megelőzésére, persze érdemes leszokni a dohányzásról, érdemes egészségesebb táplálkozásra áttérni.

Az éppen kialakuló rákos kezdeményeket szinte bizonyos, hogy csírájában megfojtja az ilyen egy-két napos koplalókúra. Ne feledjük el: amíg táplálékot nem kap, addig a rákos sejt nem tud növekedni.

Érrendszeri betegségek ellen

Rengeteg érszűkületes lábat lehetne megmenteni az amputációtól, ha a tünetek jelentkezésekor az orvos fölírna egy radikális (orvosi ellenőrzés mellett zajló) koplalókúrát. És ugyancsak rengeteg szívműtét válna fölöslegessé.

Amikor a szervezet éhezni kezd, akkor a legközelebbi forrásból vonja először ki a táplálékot: a vérből, amely a sejtekhez szállít minden anyagot. Miután a vérből eltűnt a fölösleg, következnek az erek falára már lerakódott plakkok, ezek is fölszívódnak. S csak ezek fölélése után kezdődik meg a bőr alatti zsírszövetek égetése a szervezet által. Ezért van az, hogy a fogyni akarók az első két-három nap koplalásakor még nem tapasztalnak semmiféle fogyást.

A rendszeresen ismétlődő koplalókúra tehát segít karban tartani az érrendszert is. Valójában, aki már próbálta, tudja, hogy az ilyen kúra nem jelent semmiféle kínszenvedést, nem igényel átlagon felüli akaraterőt. Nagyon jó közérzetet eredményez másnap, kellemes könnyedséget, a szervezet szinte jelzi a tudatnak, hogy ez az állapot a kedvére való és hasznos neki.

A kezdődő érszűkületet a lábujj végén érzett, ok nélküli fájdalom jelzi. Milyen jó lenne, ha ilyen érzéskor az illető személy kihagyna egy napot a táplálkozásban. Másnapra már érezné, hogy elmúlt a fájdalom.

Fogyási céllal

                         

Természetesen, ha valaki fogyni akar és ezért kezd koplalni, az már egy bonyolultabb probléma. Akkor egy-két nap nyilván nem elég. Tény, hogy a rengeteg csodaszer és hasonlók bizonyítják a nagy igazságot fogyni csak akkor lehet, ha nem eszünk. Ez persze már komoly akaraterőt igényel, s a hosszabb távú koplalásnak veszélyei is vannak.

Ismert a kóros lesoványodás jelensége, amikor a páciens nem képes abbahagyni a koplalókúrát. Elveszti realitásérzékét, saját csont sovány mivoltát még mindig kövérségként éli meg. Bele is lehet halni ebbe.

Ebben a cikkben az egészséges felnőtt ember szervezetének karbantartását szolgáló, rendszeres, ám rövid ideig tartó koplalás előnyeit taglaltam. Valamint a rákos betegnél és az érszűkületi problémákkal küszködőknél egyfajta terápia kiegészítéseként tudnám javasolni a gyógyító koplalást

Bármilyen egészségügyi probléma esetén orvoshoz, szakemberhez kell fordulni, a rák gyanúja esetén például onkológushoz. A természetgyógyászati kezelés, a parafenomén gyógyászat vagy az itt javasolt koplalókúra csupán kiegészítése lehet a modern orvostudomány eredményeire alapozódó orvoslásnak. Az más kérdés, ha az orvos továbbra is bőséges táplálkozást javasol a rákos vagy érszűkületes betegnek, akkor mi a teendő? Nyilván nem a szakember által javasolt terápia (sugárkezelés, kemoterápia) abbahagyása, hanem folytatása a megoldás, viszont a koplalás vagy bőséges táplálkozás kérdésében a beteg már kövesse saját meggyőződését!

Gazdag László